Birka és Hovgården

Az i. sz. 8. és 10. század között virágzó viking települések közül Birka és Hovgarden maradt fenn a legjobb állapotban. Akkoriban Birka és a szomszédos Adelsö-szigeten épült Hovgarden a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kereskedelem egyik központja volt, Nyugat-Európából, Oroszországból ésArábiából érkeztek ide árucikkek. A Björkö szigetén álló Birka a svédországi kereszténység egyik fontos központja is volt, Ansgar püspök 831-ben itt alapította meg az első gyülekezetet majd a század közepén itt szentelte fel Skandinávia első keresztény templomát. 975-től a terület elvesztette jelentőségét, ennek az volt az oka, hogy a távolsági kereskedelmet lebonyolító vikingek más útvonalat választottak. Ennek oka az lehetett, hogy a Málaren-tónak megszűnt a közvetlen összeköttetése a tengerrel. Az elfelejtett városok iránt a 19. században kezdtek el újra érdeklődni és a feltárások jelenleg is folynak. Az ásatások során az erődítmények sáncai, a városfal romjai és kikötő nyomai és a parti kőgátak kerültek elő. Lakóépületek nem maradtak fenn, de a település nyomai világosan kirajzolódnak a területen. A Birka melletti temetőben eddig megközelítőleg 3000 sírt tártak fel.

Birka, Birca vagy Bierkø (ma: Björkö) egykori svéd város, mely fontos kereskedelmi központ volt a 9. században a Balti-tengeren, amelybe még Kínából is érkeztek áruk. Björkö a Mälaren tavon van, nem messze Stockholmtól. Birka és Hovgården 1993 óta a világörökséghez tartozik. A szigeten ma földművelők laknak, de van egy ásatási hely és egy múzeum is. Nyáron népszerű turistacélpont.

Birka városa a 8. és 9. században indult virágzásnak. Ugyancsak itt alakult ki az első keresztény gyülekezet Svédországban, amelyet 831-ben Szent Ansgar alapított. A pogány svédek nem nézték jó szemmel a térítőket és Unni püspököt 936-ban meggyilkolták.

A város lakossága egykoron elérhette a 700 lelket is. Körülbelül 3000 sírt találtak. A közigazgatási központja a városon kívül volt, a közeli Adelsö szigeten. Írott források szerint a város fapalánkkal volt körülvéve és a kikötőt sekéllyé tették, így a nagyobb hajók nem juthattak a város közelébe. Ennek azonban nem találták gyakorlati nyomait. A város a 10. században elvesztette kereskedelmi jelentőségét, amikor megépült Sigtuna.