Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2014. október 3. óta Stefan Löfven(Szociáldemokrata Párt).

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnakmandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet),amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Politikai pártok

A svéd törvényhozásban a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

• Szociáldemokrata Párt Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti: – 113 mandátum
• Zöld Párt Miljöpartiet, de Gröna: – 25 mandátum

Ellenzék:

• Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet): konzervatív párt – 84 mandátum
• Közép Párt (Centerpartiet): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 22 mandátum
• Liberálisok (Liberalerna): liberálisok – 19 mandátum
• Kereszténydemokraták (Kristdemokraterna): – 16 mandátum
• Baloldali Párt Vänsterpartiet: kommunisták – 21 mandátum
• Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna): szélsőjobb – 49 mandátum

Közigazgatási felosztás

Svédország területe 21 megyére és 290 községre oszlik. A közszolgáltatások jelentős részét a helyi és regionális szint nyújtja, ami ezeknek a szinteknek a széles körű autonómiájával párosul, többek között adókivetési joguk van. Az önkormányzatok feladatai részben a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, részben ágazati törvényekben (például szociális ellátásokról szóló törvény, tervezési és építési törvény, oktatási törvény, egészségügyi törvény) vannak lefektetve.

Az önkormányzatok adót vethetnek ki feladataik finanszírozására. A helyi adók személyi jövedelemadó típusúak, és átlagos mértékük 30%, melyből 20% a községekhez, 10% a megyékhez kerül. Az ingatlanadók az állami költségvetésbe folynak be. Mivel a jövedelmi különbségek jelentősek az országban, az állam egy adókiegyenlítési rendszert alkalmaz, amely az adóbevételek és a kiadások függvényében újraosztja az önkormányzatok között a helyi adóbevételeket. Az adókon felül általános (lakosságszám alapú) és céltámogatásokat nyújt az állam az önkormányzatoknak.

A megyei/regionális tanács (landstingsfullmäktige/regionfullmäktige) tagjait négy évre választják általános, közvetlen választásokon. Ez a tanács hoz döntést elvi vagy nagy jelentőségű kérdésekben. Elfogadja a költségvetést és az adókulcsokat. Fontos döntési jogköröket delegálhat a végrehajtó bizottsághoz és más bizottságokhoz is.

A megyei/regionális tanács végrehajtó bizottságának (landstingsstyrelsen/regionstyrelsen) tagjait a tanács választja. Végrehajtó és koordinációs funkcója van, valamint ellenőrzi a többi bizottság munkáját. Összeállítja a költségvetés tervezetét, illetve előkészíti és végrehajtja a tanács döntéseit.

A szakbizottságok (nämnd) tagjait a tanács választja. A bizottságok felelősek a tanács döntéseinek előkészítéséért, illetve adminisztrációjáért és végrehajtásáért.

Minden megyében van egy megyei adminisztratív tanács is (länsstyrelse), élén a kormányzóval, melyeket a kormány nevez ki, és feladatuk az országos szintű politikák regionális szintű érvényesülésének biztosítása.

A megyék kötelező feladatai a következő területekre terjednek ki:

• Egészségügyi ellátás: az alapszintű egészségügyi ellátást és a kórházi ellátást a megyék szervezik.
• Fogászati ellátás: a 19 év alattiak számára teljes egészében, a felnőttek számára kis részben a megyék finanszírozzák a fogászati ellátást, akár a közszféra, akár a magánszektor nyújtja a szolgáltatást.

További feladatok önkéntes alapon:

• Regionális fejlesztés: a megyék feladatai főként a vállalkozásösztönzésre terjednek ki.
• Kultúra
• Közlekedés: a legtöbb megye vállalja a közösségi közlekedés működtetését, gyakran a községekkel együtt. A szolgáltatást vagy közös tulajdonú közlekedési társaságuktól, vagy külső vállalkozótól rendelik meg.
• Idegenforgalom

Politikai semlegesség

Segélykérés

Svédországban is működik a 112-s segélyhívó, melyet sürgős segélykérés, életveszély és katasztrófa esetén kell hívni. A rendőrség közvetlen hívószáma a 114-14-es telefonszám.