Északi sólyom

Az északi sólyom vagy vadászsólyom (Falco rusticolus) a madarak osztályának a sólyomalakúak rendjébe, azon belül a sólyomfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása: Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600–1000 költőpár van.

Megjelenése: Testhossza 50–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–130 centiméter és testtömege 900–1900 gramm. A tojó nehezebb, mint ahím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a „sólyomfog”; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet.

Életmódja: Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok.

Szaporodása: Az ivarérettséget két évesen éri el. A költési időszak április-június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki.

Ezüstsirály

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjábatartozó faj.

Előfordulása: Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelye tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében van.

Megjelenése: Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű.

Életmódja: Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Főként halakat fogyaszt. A parton és a hulladékok között is keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és az ürgéket is elfogyasztja.

Szaporodása: A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrénlévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

Gatyáskuvik

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) a madarak osztályának a bagolyalakúak rendjébe, a bagolyfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása: Szigetszerűen Európában, Skandináviában, Szibériában és Észak-Amerikában fészkel. Erdőkben telepszik meg, ahol van megfelelő költőodú és apró rágcsáló.

Megjelenése: Testhosszúsága 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm. A tojó nagyobb. Csüdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni. Csőre horgas, színe piszkos fehér.

Életmódja: Kisemlősökre és madarakra vadászik éjszaka, és nesztelenül cserkészi be áldozatát.

Szaporodása: Fészket nem épít, keres egy megfelelő faodút és oda fészkel. A tojó 2-8 fehér tojást rak, melyeken 27-29 napot ül. A fiókák 29-38 nap múlva kirepülnek.

Háromujjú hőcsik

A háromujjú hőcsik vagy háromujjú harkály (Picoides tridactylus) a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása: Európa északkeleti részén és foltszerűen Közép-Európában, ezen kívül Ázsia középső részén él. Magashegységekben és sarkvidéki erdőkben található.

Megjelenése: Testhossza 22–27 centiméter. Feje teteje élénk citromsárga. Feje hátsó része fekete, ugyancsak ilyen a szemén, füle táján és nyaka oldalán lehúzódó széles sáv, melyet felülről keskeny, alulról széles fehér csík határol. Álla, torka, alsó teste közepe tája fehér; a begy és mell oldalának tollain fekete szélesebb szárfoltok, míg hasán, combjain, farka alján s az alsó farkfedőkön ugyancsak fekete keresztsávok vannak. Hátoldala a szárnyakkal együtt egy – a nyak fehér hátsó részétől egész a felső farkfedőkig húzódó – széles fehér sáv kivételével fekete. Csak három ujjal rendelkezik. 

Életmódja: Rovarokat és lárvákat gyűjtöget.

Szaporodása: Fák törzsébe vájt üregbe rakja tojásait.

Hósármány

A hósármány (Plectrophenax nivalis) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a Calcariidae családjábatartozó faj.

Előfordulása: Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Sziklás területek, köves vízpartok, zuzmós tundrák és havasok madara. Télen délebbre költözik.

Megjelenése: Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kicsit kisebb a hímnél. Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér.

Életmódja: Költési időszakban lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.

Szaporodása: A fészket a tojó földre építi, füvekből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 10-15 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.

Karvalybagoly

A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak rendjéhez, a bagolyfélék családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.

Előfordulása: Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikaig fészkel.Tűlevelű tajgákon, erdős tundrákon és a lomberdőkben is megtalálható. Kedvesli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni.

Megjelenése: Testhosszúsága 36-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74-81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik.

Életmódja: Költési időben főleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakatis. Darabszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagyszámban kóborol.

Szaporodása: Fészket nem épít, általában harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hetes koruk után tudnak.