Drottningholm palota

A Drottningholm palota a svéd királyi család lakhelye Drottningholmban 1981 óta. A palotát a 17. században kezdték el építeni. Nevét III. János király alatt kapta (svédül Drottning királynőt jelent) Jagelló Katalin királynéról. Az UNESCO a palotát a világörökségrészévé nyilvánította. Meghatározott időben látogatható.

A drottningholmi királyi palota Stockholm mellett a Máralen-tó közelében helyezkedik el. A 17. századbanemelt palota a franciaországi Versailles-i kastély mintájára épült. Svédország legnagyobb barokképületegyüttesét 1662-ben kezdték építeni X. Károly Gusztáv özvegyének, Hedvig Eleonóra királynénak megrendelésére és 1700-ra készült el. A terveket idősebb Nicodemus Tessin készítette. Az épületet 1750-től elkezdték kibővíteni, és a munkálatok egészen a 18. század végéig tartottak. Belső díszítését rokokóstílusban alakították át. 1777-től kezdve az épületben állami rendezvényeket is tartottak, ezért ekkor egyes részei a korban divatos klasszicista díszítést kaptak. A kastélyt körülvevő angolkertet III. Gusztávidejében alakították ki, a Kínai pavilonnal egy időben. A palota színháza tökéletes állapotban maradt meg, a 20. század eleji felújítása után jelenleg is üzemel. A 18. században épült színházak közül egyedülálló módon gyors jelenetváltás lehetővé tevő mechanikus szerkezete működőképes és eredeti berendezése is megmaradt. A palota 1922-től ismét királyi rezidencia, ekkor a korábban elszállított 18. századi bútorzat és dekoráció egy része ismét a palotába került.

Skogskyrkogården

A Skogskyrkogården (svédül: erdei temető, kiejtve kb. szkúgszcsürkogóden) Stockholm Gamla Enskede nevű városrészében fekvő világörökségi helyszín. A temetőt Gunnar Asplund és Sigurd Lewerentz tervei alapján építették és 1920-ban nyitották meg. 4600 méter hosszú kőfal veszi körbe, melyet 1923 és 1932 között építettek. 

A Skogskyrkogården temetőt 1917 és 1920 között alakították ki egy erdőben Stockholmtól délre. Eredetileg egy 100 hektáros területet foglalt el egy fenyővel benőtt kavicsbányában majd 1940-ben kibővítették. Az 1914-ben kiírt nemzetközi pályázatot Erik Gunnar Asplund és Sigurd Lewerentz nyerte meg, akik számos épületet illesztettek a tervszerűen kialakított tájba. Nem a magasépítészet vagy a klasszikus tájrendezés módszereihez folyamodtak, hanem az ősi, északi temetkezési hagyományokból indultak ki. Az épületek közül figyelemre méltó az 1920-ban épült négyzet alaprajzú nyitott oszlopcsarnokos fakápolna, három ravatalozókápolnás krematórium és egy hatalmas magában álló kereszt. A tervezőknek sikerült harmonikusan beleilleszteniük a az építészeti elemeket a környezetbe, ennek köszönhetően világszerte nagy hatást gyakorolt az építészetre. Az északi táj középpontba állítása nagyszabású újításnak számított a 20. század elejének tájépítészetében.

Stockholmi palota

A Stockholmi palota (svédül: Stockholms slott) a svéd király hivatalos lakhelye. A király személyes és a királyi udvar adminisztratív irodái ebben a palotában vannak. A királyi család magánrezidenciája a Drottningholm palotában van. A palota az óvárosi Stadsholmen szigeten áll, a Helgeandsholmen szigeten álló parlament épülete mellett.

Az első épület ezen a helyen egy erődítmény volt, amelyet Birger Jarl épített a 13. században, azért hogy a Mälaren-tavat megvédje a Balti-tenger felől jövő támadásoktól. Az erőd palotává nőtte ki magát. A három tornya után Tre Kronor-nak (Három Korona) nevezték. A 16. század második felében III. János az erődöt a reneszánsz kori divat szerint alakította át. 1690-ben átépítették barokk stílusban. 1697. május 7-én egy tűzvész következtében a palota porrá égett. Az új palota megépítését 1697-ben Nicodemus Tessin építészre bízták. A külső udvart 1734-ben fejezték be, a palota templomát pedig az 1740-es években. 1754-re a királyi család újra beköltözhetett. Az északnyugati szárnyát 1760-ban fejezték be.

Külső: A palota téglából épült. A tetőt rézzel borították és egy kőpárkány szegélyezi, amely az egész épület körül végigmegy. A palotának 609 szobája van négy irányban: nyugat, dél, kelet és észak. Nyugat-kelet irányban a homlokzat 115 méter hosszú, észak–dél irányban pedig 120 méter.

Belső: A nyugati szárny: Két lépcső visz fel a vendégszobákba. Ebben a szárnyban vannak a Rendek Szobái is.

A keleti szárny: Itt található a Livrustkammaren, amelyben a régi fegyverek és egyenruhák vannak.

Az északi szárny: Ebben a szárnyban vannak a király és királynő szobái. Ugyancsak itt van a Vita Havet (A fehér tenger) bálterem valamint XI. Károly galériája. A földszinten vannak a kiállítások, alattuk a Tre Kronor múzeum, fölöttük pedig a Konseljrummet (A tanácsterem). 

A déli szárny: Itt van a palota temploma, ez alatt a Skattkamaren (A kincstár) amely a svéd koronakincseket tartalmazza.

Az északkeleti szárny: Itt található III. Gusztáv antikmúzeuma (olasz szobrok).

Stockholmi városháza

A stockholmi városháza (svédül: Stockholms stadshus) a svéd főváros törvényhatósági épülete. Az épület a Kungsholmen szigeten található Stockholmban.

A városházát Ragnar Östberg építész tervezte és 1911–1923 között épült. Nyolcmillió vörös téglát használtak építésénél. Az épület két nagy tér köré összpontosul: egy külső tér és egy belső terem köré. A belső termet eredetileg kékre tervezték (ezért a neve svédül Blå hallen), de Östberg meggondolta magát. Látván a vörös téglás nyers falakat, a tervezett kék drapériákat kihúzta a tervekből; a név mégis megmaradt. A Kék Terem arról ismert a leginkább, hogy itt tartják a Nobel-díj banketteket minden évben, december 10-én. A 106 métermagas torony tetejében világosan kivehető a Három Korona, ami Svédország nemzeti szimbóluma. A délkeleti részen egy 20 méter magas oszlopon Engelbrekt Engelbrektsson szobra áll.

Riddarholmen

Riddarholmen (svédül: A lovagok szigete) Stockholm központjában levő kis sziget. A Stadsholmen és Helgeandsholmen szigetekkel együtt az óvárost, Gamla Stant alkotja. Ezen a szigeten több kisebb nemesi palota és a Riddarholmskyrkan (lovagok temploma) található.

A sziget nyugati csücskében gyönyörű kilátás nyílik a Riddarfjärden-re, amit sok TV műsorban háttérként használnak a svéd televízió csatornáiban. Bigger Jarl (Stockholm alapítója) szobra a sziget északi részében található.

A sziget legrégebbi neve Kidaskär volt. Mikor a franciskánus kolostort felépítették a 13. században, átnevezték Gråmunkeholmen-nek. A reformáció korában a kolostorból templomot csináltak és 1638-ban a sziget megkapta a jelenlegi nevét.

Riddarholmskyrkan

A Riddarholmskyrkan (svédül: Riddarholm temploma) a svéd királyok temetkezési helye. A Riddarholmen szigeten található, közel a királyi palotához. Ma már elvesztette korábbi jelentőségét.

A templom az egyik legrégebbi Stockholmban. Az épület helyén eredetileg egy 13. században épült ferences rendi kolostor kisebb temploma állt. Ennek felhasználásával a 15. században alakították ki a mai gótikus stílusú templomot. A reformáció korában a kolostort megszüntették, egyes részeit beépítették a tovább bővített templomba, más részeit lebontották. A templom első tornyát III. János építtette. Ebbe azonban 1835. július 28-án villám csapott bele és leégett. Ezután építették fel a jelenleg meglévő tornyot.

Sergels torg

A Sergels torg egy közismert tér Stockholm központjában, amelyet a 18. században élt Johan Tobias Sergelről neveztek el. Sok mindenről ismert: innen indulnak a tüntetések és felvonulások és az érdekes elliptikus formájú körforgalmáról. A 37 méter magas üvegoszlop középen Kristall-vertikal accent-ként ismert, 1974-ben tervezte Edvin Öhrström. Köznyelven "üveg-obeliszk"-ként ismert csak.

A tér nyugati részén található egy pláza (Plattan),amely jelenleg a nagyszámú drogárus miatt ismert. A Plattan nyugati részén egy széles lépcső található, amely a Drottninggatanra vezet. Északra öt felhőkarcoló található. Délre található Stockholm kultúrháza.

Az észak felé tartó Svea utat eredetileg "Nemzeti Vásárút"-nak tervezték és elért volna a királyi palotáig, azonban pénz hiányában már a Sergels téren véget ér.

Katarinahissen

Katarinahissen (svédül: A Katarina lift): felvonó Slussen közelében, Stockholmban.

1881-ben Knut Lindmark mérnök engedélyt kapott a várostól, hogy Stadsgården és Mosebacke mellett gyaloghidat és felvonót építsen és ezáltal könnyebbé tegye a közlekedést Södermalm szigete és a Gamla Stan között.

A felvonót és a hidat a belga Lecoq & Co építette, az felvonógépezet eredeti amerikai Weeks & Halsey cég által gyártott alkatrészek voltak. 1915-ben elektromos motorra cserélték ki.